Hőszigeteléssel az energiatakarékos, meleg otthonért

A hőszigetelés egy egészen kitűnő találmány, amivel otthonaink egyszerre tehetőek otthonossá és energiatakarékossá. Mert hiszen mi a célja? Bent tartani minél többet a fűtéssel előállított finom melegből. Hogy ne az utcát és a nagyvilágot fűtsük, hanem minél kisebb energiafelhasználással tudjuk minél hosszabb időre lakhatóvá tenni otthonunkat, mikor odakint tombol a hideg. Ráadásul ezzel a lakóhelyünk állaga is tovább megőrizhető, hiszen egy gyorsan kihűlő, netán fűtetlen épület sokkal hamarabb indul romlásnak. Ám ha bezárjuk a hőt a falakon belülre, azzal a komfortérzetünk mellett a házunknak, lakásunknak is jót teszünk.

De akkor régen miért nem szigetelték a házakat – merülhet fel a kérdés. Nos, próbálkoztak vele, de a termodinamika ismerete nélkül a régiek egyetlen eszköze a falak megvastagítása, illetve a nyílászárók méretének csökkentése volt. Ezért találunk a régi házakban kicsi ajtókat és ablakokat: igyekeztek minél kevesebb szökési lehetőséget biztosítani a felfűtött levegőnek. Voltak aztán egyéb praktikák is, például a vályog, ami önmagában kitűnő hőszigetelő a porózus állaga és a bele kevert szalma miatt. Vagy máshol kétrétegű falat építettek deszkából, gerendából, és a köztük lévő levegő gátolta a falon keresztül történő hővesztést.

A modern hőszigetelés is ez utóbbi módszeren alapul: könnyű, nagy térfogatú ám alacsony sűrűségű, levegős habtáblákkal (hungarocell) burkolják be az épületeket különböző vastagságokban. Lehet kapni ilyen célra 5-8, de akár 10-20 centiméter vastag szigetelést is, ha valaki biztosra szeretne menni! Minél vastagabb a hőmegtartó réteg, annál nagyobb arányban marad a lakótérben a meleg, ez ilyen egyszerű. Természetesen 100%-os szigeteltség nem létezik, valamennyi hő mindig elszökik itt-ott, ám ezeknek az anyagoknak köszönhetően a lehetőségekhez mérten minimalizálható az arány.

Drága a hőszigetelés? Nos, igen, a minőségi mindenképpen. De ez inkább egyfajta befektetés, hiszen amennyit a házad, lakásod hőszigetelésére ráköltesz, azt visszakapod a vele megspórolt energia árában. Egy régi építésű, huzatos, szigeteletlen házat a többszörösébe kerül fenntartani, mint egy megfelelően hőszigeteltet, ezt nem szabad elfelejteni! És egyáltalán nem mindegy, hányszor kapcsol be a termosztát egy nap, illetve hány köbméter gáz, szén vagy fa kell az élhető szint folyamatos fenntartásához.

Persze, vannak olyan házak, melyeket nem lehet vagy már nem érdemes szigetelni. A vályog esetében például szigorúan tilos, hiszen annak szellőznie kell ahhoz, hogy ne kezdjen el felvizesedni és szétmállani! Ezt pedig valószínűleg senki sem szeretné. De ha egy épület nagyon régi, lehetséges, hogy már a szigetelés sem segítene rajta, annyi benne a hiba. Mindig a tulajdonos dolga dönteni arról, hogy megéri-e ilyesmibe fektetni, vagy jobb lenne inkább egy friss, korszerű kezdet. Mindenesetre azt kijelenthetjük, hogy a hőszigeteléssel csak jól járhatunk (természetesen a kivételektől eltekintve), szóval hajrá, hőtakarékosságra fel!